• a veszélyek elkerülése;
• a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
• a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;
• az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklése, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására;
• a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;
• a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
• egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakításával, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;
• a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;
• a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

• a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni;
• rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
• a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
• új technológia bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;
• a tudomásra jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzéssel kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;
• a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az Mvt. és a Vhr. rendelkezéseinek megfelelően eljárni;
• biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását;
• a változó körülményekhez igazodva megtenni a szükséges intézkedéseket a munkakörülmények javítására.

 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, illetőleg foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybevételéről gondoskodni, valamint:

• a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni;
• rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
• a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
• új technológia bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;
• a tudomásra jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzéssel kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;
• a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az Mvt.V. fejezete rendelkezéseinek megfelelően eljárni;
• biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását;
• a változó körülményekhez igazodva megtenni a szükséges intézkedéseket a munkakörülmények javítására.

• a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
• az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;
• a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;
• munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
• a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;
• a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni;
• a veszélyt jelentő rendellenességeket, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;
• a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni;
• a munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket.
  

A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától:

• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;
• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;
• a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását;
• a munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztás miatt jóhiszeműen tett bejelentésért. E védelem megilleti a munkabiztonsági szaktevékenységet, illetőleg az Mvt. 57-58.§-ban előírt feladatokat ellátó munkavállalókat is;
• a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. Ilyen veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya.

Ennek megvalósítására:

• a munkáltatónak gondoskodnia kell minden évet követő március 1-ig a veszélyes és nem veszélyes hulladékok jelentéséről a területileg illetékes Környezetvédelmi felügyelőség felé. A jelentést abban az esetben kell megtenni, ha az éves veszélyes hulladék 200 kg-ot, ha az éves nem veszélyes hulladék a 2000 kg-ot, valamint az éves építőipari hulladék az 5000 kg-ot meghaladja;
• a munkáltatónak gondoskodnia kell vállalkozása nyilvántartásba vételéről a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnél az előző pontban rögzítettek esetén, illetve abban az esetben, ha a vállalkozás alkalmazotti létszáma meghaladja a 10 főt;
• a vállalkozó köteles a technológiából keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat elkülönítetten nem éghető és szigetelt anyagú tárolóban tárolni, amit köteles folyamatosan, de évente egy alkalommal kötelezően engedéllyel rendelkező begyűjtőnek, vagy ártalmatlanítónak átadni;
• a vállalkozó amennyiben 140 kW teljesítményű kazánt fűtésre vagy a technológiához üzemeltet köteles évente teljesítménytől függően folyamatosan vagy szakaszosan műszeres légszennyezést vizsgáltatni, a szabadba kimenő gázokra vonatkozóan;
• a vállalkozó az előbbi pontban rögzítettekről minden évet követő március 31-ig jelentést készíteni és megküldeni a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek.

Ennek megvalósítására:

• Ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük;
• A Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: 
• az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre;
• a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre;
• azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat;
• kereskedelmi szálláshelyre;
• az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat.

• A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell.
• A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni kell.
• A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők (külső munkavállalók, szállóvendégek stb.) - a rájuk vonatkozó mértékben - a Szabályzat tartalmát megismerjék.
• A munkáltatók kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban és a kötelező nemzeti szabványokban foglalt előírások szerint végezzék a tevékenységüket, illetőleg a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák.
• A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.
• Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható.
• A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.
• Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket.
• A felsoroltak kötelesek a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni.
• A felsoroltaknak a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanás-veszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.